Több mint húsz éve dolgozom a vállalati juttatások és az egészségbiztosítások világában. Ez alatt sokszor változott, hogy éppen mit tekintettek a munkavállalók igazán értékes juttatásnak.
Most azonban egy olyan változást látunk, amely szerintem jóval többről szól, mint a cafeteria aktuális népszerűségi sorrendjéről.
A Cafeteria Trend friss kutatása szerint, ha a munkavállalók és a munkáltatók maguk dönthetnének arról, milyen juttatásokat támogasson kedvezőbben az adórendszer, a lista első négy helyére kizárólag az egészséghez kapcsolódó területek kerülnének.
Ez számomra nagyon egyértelmű üzenet:
az egészség egyre kevésbé „extra” juttatás, és egyre inkább valódi munkavállalói igény.
Már nem a fogyasztás áll az első helyen
A kutatás 404 válaszadó véleményét összesítette. Nem reprezentatív felmérésről van szó, ezért messzemenő következtetéseket nem érdemes kizárólag ezekből az adatokból levonni. A változás iránya azonban figyelemre méltó.
Az összesített rangsor első helyére a gyógyuláshoz kapcsolódó kezelések és orvosi ellátások kerültek. A válaszadók ezek esetében átlagosan mindössze 5,9 százalékos adóterhet tartanának indokoltnak.
Ezt követi:
- az egészségmegőrzés,
- a gyógyszerek, gyógyászati készítmények és segédeszközök,
- majd a fogorvosi ellátás.
Közben az étkezési támogatás, amely a 2019-es felmérésben még a hetedik helyen szerepelt, most csak a 13. helyre került.
Szerintem ez nem azt jelenti, hogy az étkezés vagy a SZÉP-kártya hirtelen érdektelenné vált volna.
Sokkal inkább azt, hogy megváltozott az, amit biztonságnak tekintünk.
Az egészség kézzelfogható biztonságot jelent
Ha valaki egészségügyi problémával szembesül, nagyon gyorsan átértékelődnek a prioritásai.
Ilyenkor nem az a legfontosabb kérdés, hogy kapott-e egy újabb kedvezményt valamire, hanem hogy:
- eljut-e időben megfelelő orvoshoz,
- hozzáfér-e a szükséges vizsgálathoz,
- van-e segítsége az ellátás megszervezésében,
- megengedheti-e magának a szükséges szolgáltatást,
- és mennyi bizonytalanságot, várakozást kell vállalnia.
Ez az egyik oka annak, hogy a vállalati egészségbiztosítás is sokat változott az elmúlt években.
Korábban különleges, prémium juttatásnak számított. Ma már sok munkavállaló számára a munkáltatói értékajánlat természetes részévé válik.
Ahogy egy korábbi cikkemben is írtam: aki egyszer megtapasztalta egy jól működő egészségbiztosítás előnyeit, az később már sokkal inkább elvárásként tekint rá.
A munkáltatók is az egészséget tették az első helyre
Különösen érdekesnek tartom, hogy ha csak a munkáltatói válaszokat vizsgáljuk, náluk is az egészségmegőrzés került az első helyre.
A második helyre ugyanakkor a munkavégzéshez kapcsolódó képzés került, a harmadikra pedig a munkába járás támogatása.
Ez már nagyon jól mutatja a munkáltatói gondolkodás logikáját is.
Egészséges munkatárs.
Megfelelő szakmai tudás.
Elérhető munkahely.
Ezek nem egyszerűen HR-juttatások. Közvetlenül kapcsolódnak egy vállalat működőképességéhez és versenyképességéhez.
Ezért gondolom azt, hogy ma már hibás megközelítés a juttatásokról kizárólag költségként beszélni.
A valódi kérdés inkább az:
mit kap a vállalat és a munkavállaló a rendelkezésre álló juttatási keretért cserébe?
Nem biztos, hogy többet kell költeni
HR-vezetőkkel és vállalati döntéshozókkal beszélgetve gyakran tapasztalom, hogy egy juttatási rendszer hosszú évek alatt, rétegenként épül fel.
Bevezetünk valamit.
Később hozzáadunk még egy szolgáltatást.
Majd egy újabbat.
Néhány év után pedig már senki nem teljesen biztos abban, hogy melyiket hányan használják, mit értékelnek belőle a kollégák, és mely elemekért fizet feleslegesen a vállalat.
Éppen ezért egy juttatási rendszer korszerűsítése szerintem nem feltétlenül azzal kezdődik, hogy többet kell költeni.
Előbb meg kell kérdezni:
arra költjük-e a meglévő keretet, amire a munkatársaknak valóban szükségük van?
Adatokra érdemes építeni, nem feltételezésekre
A mostani kutatás országos szinten mutat egy nagyon érdekes tendenciát.
Egy adott vállalat esetében azonban ennél sokkal konkrétabb válaszokra van szükség.
Más lehet fontos egy fiatal, budapesti technológiai vállalat munkatársainak, mint egy vidéki termelőüzem dolgozóinak. Más igényei lehetnek egy 25 éves és egy 55 éves munkavállalónak is.
Ezért tartom fontosnak a juttatási rendszerek rendszeres felülvizsgálatát.
A Benefit Audit során többek között azt vizsgáljuk, hogy:
- milyen juttatásokat biztosít jelenleg a vállalat,
- mit ismernek ezekből a munkatársak,
- mit vesznek ténylegesen igénybe,
- mit tartanak értékesnek,
- hol vannak kevéssé használt vagy egymást átfedő elemek,
- és hogyan lehet ugyanabból vagy tudatosan módosított költségkeretből nagyobb munkavállalói értéket teremteni.
Az egészséghez kapcsolódó juttatások esetében ugyanezt a gondolkodást követi a Health Benefit Audit.
A munkavállalói igények változnak. A juttatási rendszernek is változnia kell.
A Cafeteria Trend kutatásából számomra nem az következik, hogy holnaptól minden más juttatást egészségbiztosításra kell cserélni.
Sokkal fontosabb üzenete van.
A munkavállalók prioritásai átalakulnak.
Ami néhány éve még vonzó extra volt, ma lehet alapelvárás. És ami korábban a cafeteria egyik legfontosabb eleme volt, ma már lehet, hogy kisebb értéket képvisel a dolgozók szemében.
Egy jó juttatási rendszer ezért nem örök életre készül.
Mérni, vizsgálni és időről időre újragondolni kell.
Mert végül nem az számít, hogy hány juttatási elem szerepel a vállalati prezentációban.
Hanem az, hogy a munkatársak valóban értéknek érzik-e azt, amit a vállalat értük tesz.
Gyakori kérdések a munkavállalói juttatásokról és az egészségügyi juttatásokról
Miért kerültek előtérbe az egészséghez kapcsolódó munkavállalói juttatások?
A kutatás alapján az egészséghez kapcsolódó szolgáltatásokat a válaszadók kiemelten fontosnak tartják. Ez arra utal, hogy az egészségügyi ellátáshoz való gyorsabb és kiszámíthatóbb hozzáférés egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók számára.
Mely egészségügyi juttatásokat tartják a legfontosabbnak a munkavállalók?
A Cafeteria Trend 2026-os kutatásának összesített rangsorában a gyógyulást segítő kezelések és orvosi ellátás, az egészségmegőrzés, a gyógyszerek és gyógyászati készítmények, valamint a fogorvosi ellátás került az első négy helyre.
Érdemes minden vállalatnak egészségbiztosítást adnia a munkatársainak?
Nem feltétlenül ugyanaz a megoldás megfelelő minden vállalat számára. A létszám, a munkavállalók életkora és összetétele, a meglévő juttatások, a költségkeret és a dolgozói igények együtt határozzák meg, milyen egészségügyi juttatás teremthet valódi értéket.
Honnan tudhatja egy munkáltató, milyen juttatásokat értékelnek valóban a dolgozói?
A munkavállalói visszajelzések, a meglévő szolgáltatások ismertségének és használatának vizsgálata, valamint a juttatási költségek elemzése együtt adhat megbízható képet. Feltételezések helyett érdemes mérhető adatokra építeni.
Mit jelent a Benefit Audit?
A Benefit Audit a vállalat teljes juttatási rendszerének szakmai, pénzügyi és stratégiai felülvizsgálata. Célja többek között annak feltárása, hogy mely elemek teremtenek valódi munkavállalói értéket, melyeket használják kevesen, és hol találhatók felesleges párhuzamosságok.
Többet kell költeni ahhoz, hogy jobb legyen a juttatási rendszer?
Nem feltétlenül. Sok esetben a meglévő költségkeret tudatosabb felhasználása, a kevéssé használt elemek átalakítása vagy a juttatások jobb kommunikációja is nagyobb érzékelt munkavállalói értéket teremthet.
A szerzőről
Balázs Iván egészségbiztosítási és vállalati juttatási szakértő, a BILAB egyik alapítója. Több mint két évtizedes tapasztalattal foglalkozik vállalati egészségbiztosítások, egészségügyi juttatások és juttatási rendszerek kialakításával és felülvizsgálatával. → Balázs Iván bemutatkozása
Forrás
A Cafeteria Trend 2026-os kutatásának eredményeiről az Economx és a HR Portal számolt be.
