Burnout

A munkahelyi kiégés 4 tünete Téged is érint?

Szűkös, szinte már tarthatatlan határidők, feszített munkatempó, irreális elvárások, kemény vezetők és máris a munkahelyi kiégés áldozatává válhatunk.

 A kiégés szindróma olyan mértékű, sőt világszintű problémává kezd válni, amelynek a megoldására nagyobb társadalmi kontextusban is szükséges mielőbbi lépéseket tenni. A tartósan fennálló, fokozott munkahelyi stressz egyik legsúlyosabb következménye a kiégés, melynek története egészen 1974-ig nyúlik vissza. Ekkor adta meg ugyanis Herbert Freudenberger, pszichoanalitikus a jelenség első definícióját és írta le a kiégés jellegzetes tünetegyüttesét.  Láthatjuk tehát, hogy a probléma nem újkeletű, de a technikai vívmányok fejlődésével, térnyerésével, a munkavállalókat érő egyre több impulzussal, a túl sok munkaórával és papírmunkával még inkább fokozódik.

Az Európai Unióban minden negyedik munkavállaló szenved a munkahelyi stressz következményeitől. Az Európai Bizottság 2002-es kimutatása alapján az EU akkori 15 tagállamában a munkahelyi stressz költsége megközelítőleg 20 milliárd euró volt évente. Ez az összeg tovább növekedett egy 2013-as európai uniós támogatottságú felmérés eredményei szerint is, ami alapján a munkahelyi stresszből származó hiányzások, csökkent munkaképesség és kimerült állapotban dolgozó munkavállalókból származó költségek több száz milliárd eurót tettek ki a munkaadók számára. A munkahelyi stressz problémájának globális természetét jól mutatja, hogy nem csak az Európai Unió országai szenvednek az ebből származó költségektől. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is elképesztő méretű összegeket fordít a burnout okozta költségekre.

A globális vállalatok mindezt felismerve az elmúlt években komoly erőforrásokat fordítottak a munkahelyi „jólét” azaz Wellbeing programok kidolgozására és a szervezeti kultúrába történő beépítésére. Hazánkban is elsősorban azon nagyvállalatok járnak ezen a téren elől, akik a nemzetközi know-how-t adaptálva könnyebben voltak képesek a napi működés részévé tenni a programot. Fontos szempont azonban, hogy a sikeres megvalósítás nem csak pénz kérdése! Meg kell találni azokat a vállalatra leginkább jellemző „nyomógombokat”, amikkel akár rövid idő alatt, jelentős eredmények érhetőek el. Ebben nyújt profi segítséget egy vállalati egészségprogram szakértő.

A következőkben összefoglaltuk a kiégés legjellemzőbb tüneteit. Felelősen gondolkozó és hosszú távon értéket teremtő vállalatok számára kulcs fontosságú, hogy munkavállalói állapotáról egységes képet kapjon, és mielőbb bevezesse a saját Wellbeing programját.

A kiégés tüneteit 4 nagy csoportra bonthatjuk:

Az első és egyben legszembetűnőbb a fizikai tünetek, ilyen a krónikus fáradtság és a pszichoszomatikus tünetek, mint például a fejfájás, emésztési zavarok, alvászavar, hátfájás, torokszorítás és a reflux.

Ezt követik az érzelmi tünetek, amelyek mintegy velejárói a fizikai ismertetőjeleknek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése.

Az attitűdbeli tünetek alkotják a harmadik csoportot. Ez negatív cinikus, szarkasztikus hozzáállást jelent a munkához, kollegákhoz.

És végezetül, ami a munkáltatók szempontjából a leginkább kedvezőtlen tünet, az a munka morál romlása, például a határidők be nem tartása, sorozatos késések, gyakori hibák.

Konklúzióként elmondhatjuk, súlyos károkat okozhat egy vállalat életében, ha a dolgozók körében megjelenik a burnout szindróma. A prevenciót a munkába lépés pillanatában kell elkezdeni. Erre a problémára akár időszakosan is számtalan megoldás van, így például a pszichológiai call center fenntartása, feszültség oldási technikák elsajátítása, közösség építő rendszeres sport szervezése, képzések. Célszerű az egészet egy helyzetkép felméréssel kezdeni és a cég pillanatnyi egészségügyi állapotának megfelelően tervet készíteni.

Segíthetünk kidolgozni az Önök számára a megfelelő egészségprogramot?